Visszatekintés a múltba

Érdemes beleolvasni, hogyan jöttek létre az első bölcsődék. Ami most természetes, régebben egyáltalán nem volt az. Pedig, ha megnézzük, nagyon sokat segít a bölcsőde a korai szocializációban. Ráadásul a játékok során, a picik számos új készségre tesznek szert. Nézzünk hát, egy rövid bemutatást:

Pályázatom megírására az indított, hogy kereken 50 évvel ezelőtt, 1948. január 7-én adták át Székesfehérvár első bölcsődéjét. Világszerte ekkor már száz éves múltra tekintett vissza a három éven aluli gyermekek elhelyezését szolgáló intézetek sora.

A bölcsődék létrejöttének szükségessége - a világ első bölcsődéi:

A bölcsődék létesítését az tette szükségessé, hogy a múlt század közepétől világszerte hatalmas iramban megindult az ipar fejlődése. Egyre több munkáskézre volt szükség. Az anyák munkába állásuk esetén kénytelenek voltak gyermekeiket otthonukba bezárni, vagy a munkahelyükre magukkal vinni. Hogy ezt megszüntessék, Franciaországban 1843-ban Francois Marbeau indítványára létesült az első ilyen jellegű intézmény. 1844-ben Párizsban megnyitották az első bölcsődét. Szükségességét bizonyítja, hogy néhány év alatt 400 bölcsődét nyitottak meg az országban, melynek működését a francia kormány is támogatta.

Magyarország első óvodái és bölcsődéi:

Magyarországon ekkor még bölcsőde nem, de óvoda már működött. Brunszvik Teréz 1828. június 1-én Budán Angyalkert néven megalapította az első magyarországi óvodát.

Széleskörű tevékenysége eredményeképpen 1836-ban már 14 kisdedóvó intézet működött az országban. Később jöttek a hírek Nyugat-Európából, hogy a legkisebbeknek is szerveznek intézeteket, amelyek "sok ártatlan kisdedet ápolván, roppant számú munkáskezet feloldottak és ekként a közgazdászatra szintúgy, mint a társadalom jólétére igen jótékonyan hatottak."

Hazánk első bölcsődéje Pesten 1852-ben jött létre.

Létrehozója és fenntartója a Pesti Első bölcsődei Egylet volt. Választmányi elnöknője 12 éven keresztül Forrayné Brunszvik Júlia volt Gonddal és szakértelemmel készített és jóváhagyott működési szabályzat birtokában kezdte meg a bölcsőde működését. A gyermekeket szociális indokok és az anya munkavállalása miatt vették fel. A Pesti Első Bölcsődei Egylet majdnem egy évszázadon át játszott szerepet a bölcsődék létesítésében és fenntartásában.

A bölcsődére mindig nagy szükség volt, mert a nyomor száz évvel később is sanyargatta munkásságot.

József Attila 1937-ben így ír erről:

"Ezernyi fajta népbetegség,
szapora csecsemőhalál,
árvaság, korai öregség,
elmebaj, egyke és sivár
bűn, öngyilkosság, lelki restség," - tizedelte a szegény népréteget.

Székesfehérvár első bölcsődéje:

Az 1850-es években 3 óvodai egylet működött már városunkban. Ezek közül egy vállalkozott arra, hogy a legkisebb gyermekek felügyeletét is biztosítja.

Rapos Józef pedagógus és író kiadandó könyvei bevételéből és jótékonyságból befolyt összegekből akarta intézetét fenntartani.

Az intézmény Alapnevelde néven működött. Rapos József bölcsődét, óvodát és olvasótermet szeretett volna létrehozni, de először csak az óvoda beindítására kapott engedélyt.

Amire 1861-ben a bölcsőde beindítását is engedélyezték, intézetül is szolgáló házát el kellett adnia.

Ebben az időszakban a nyomorúság olyan nagy volt a szegény réteg körében, hogy sok anya a kisdedóvóan ingyen felajánlott helyet sem tudta elfogadni, mert nem volt gyermekének ruhája, amiben oda elvitte volna.

A bölcsődére is nagy szükség lett volna, erről így ír könyvében a szerző:

"Pedig a bölcsődének szükségessége eléggé mutatkozik tettleg abban, hogy ezen engedély megérkezése előtt 5 hét alatt 12 bejelentett csecsemőt voltam kénytelen elereszteni, ezek közt volt beteg anyától való 2, erőhagyott férjé 2, özvegy férjé 1, törvénytelen 3, vásározó családé volt 4, napszámos asszonyé 1, ............."

Rapos József a felügyelet biztosítása és testi "ápoláson" kívül a lélek nemesítését, a jellem fejlesztését is céljául tűzte ki. Nagy kár, hogy ez a kitűnő ember, kellő segítség és a rossz gazdasági helyzet miatt, Fehérváron nem valósíthatta meg kitűzött célját.

Véleménye szerint a kisdednevelés (amelyet alapnevelésnek nevez) problémáinak elhanyagolása az egész magyar köznevelés fejlődését visszaveti.

Ezen megállapításával a mai nap is egyetértünk, hiszen ez ma már sokak által bebizonyított tény.

Székesfehérvár nagyfokú iparosodása az 1940-es években kezdődött, majd a második világháború után rohamosan felgyorsult. A város határában hatalmas ipartelepek létesültek. A város lakossága 1945 után a két és félszeresére nőtt. 1977-ben pedig túllépte a százezret. A rohamos iparosodás hatására városunkban is egyre több nő vállalt munkát és szükségessé vált a gyermekek elhelyezéséről gondoskodni.

Az első államilag létrehozott bölcsőde szervezése a hároméves terv időszakában 1947-ben kezdődött, hivatalos átadása pedig 1948. január 7-re tevődött.

A Május 1 tér (akkor Széna tér) 1 számú sarokház toldaléképületét alakították át bölcsődei célokra.

A ház 1910-ben épült, a háború előtt idős úrinők otthonaként működött. Az épület jól megközelíthető, központi helyen áll, közlekedési csomópont mellett, emeletes, kertes villák szomszédságában. Az épülethez virágos kert és fás, bokros udvar tartozik. Az építmény össz. alapterülete: 143 négyzetméter. Három szintből áll: alagsorból, földszintből és emeletből A földszinten és emeleten lévő egyforma nagyságú szobákat alakítottak át úgynevezett pihenőkké, ezenkívül az emeleten egy tágas fürdetőt létesítettek, mely ajtókkal kapcsolódott a négy pihenő szobához és a váró szobához.

A földszinten három pihenő és egy orvosi szoba nyílt a játszótérnek nevezett helyiségre.

A tejkiosztó, tejkezelő, a pince, tálaló, konyha, mosókonyha, kazán, kamra, személyzeti helyiség az alagsorban nyert elhelyezést. Az intézménynek 5 dolgozója volt: 2 gondozónő (akik itt is laktak), ezen kívül 3 szakképzetlen dolgozó: 1 dajka, 1 főzőnő, 1 mosónő. (Elnevezés a jelentés szerinti.)

Az épület fűtését és melegvíz-szolgáltatását az algasorban elhelyezett kazán biztosította.

Az akkori állapotokat hűen tükrözi Bak Béla polgármester kérelme a Népjóléti Minisztériumhoz:

"Székesfehérvár törvény hatósági jogú város a Magyar Nők Demokratikus Szövetségével karöltve bölcsődét létesített.

Amennyiben lehetett, felszerelte és működésbe helyezte. A bölcsőde iránt megnyilvánuló érdeklődés főképpen a gyárakban járó munkás családok részéről, valamint az épületben még teljesen be nem fejezett felszerelése indokolttá és sürgőssé teszi azt, hogy a fenti okok mellett a bölcsőde épületének teljes kihasználását biztosítsam.

Hozzávetőlegesen elkészítettem a kérdéses bölcsőde még hátralévő épület javítási és felszerelési hiányainak a költségvetését, amely 39.027,- Ft-ot tesz ki.

Ezen államsegély biztosítása esetén a bölcsőde létszámát 50-60 főre tudnánk felemelni és működése igen jelentősen játszana közre az ipari dolgozók munkaideje alatt gyermekeik elhelyezésében és ellátásában.

Székesfehérvár
1949. március hó 02.

Pataki Sándorné: Visszatekintés a múltba - Módszertani bölcsőde

Játékok szerepe a kisgyermek fejlődésében

Hozzátenném, hogy a gyermekkorban nagy szerepe van annak, hogy mivel és mennyit játszik a pici. Nagyon fontos, hogy amikor játékot vásárlunk, legyünk körültekintőek, és jó minőségű, életkorának megfelelő fejlesztő játék kerüljön a kosarunkba. Érdemes ezekbe fektetni, hiszen később megtérül. Azok a gyermekek, akik sokat és változatos módon játszanak, később sokkal életrevalóbb felnőttek lesznek. Jó hír, hogy manapság már boltba sem kell mennünk, hiszen pár kattintással könnyedén megrendelhetjük ezeket a játékokat.