Szuper bejegyzést találtam, egy szakértő ír a kisgyermek-csecsemő táplálásáról. Érdemes beleolvasni, és utánajárni, hogy mivel is etetjük a tipegőt:

"Témaválasztásom elindíttatásában valószínűleg az a tény játszott szerepet, hogyan lehetne a bölcsődék tapasztalatát és a családok otthoni étkezését összehangoltabbá tenni, mert fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekeink életmódját, ízlését meghatározó időszakban az étkezésük is lehetőleg egységes elvek szerint történjen, mind a családban, mind a bölcsődében.

Törekvésünk célja a kisded tápláláson túlmutatva a gyermek és az ifjúkor, sőt a felnőttkor egészségesebb táplálkozási szokásainak formálása.

Gyermekek élelmezésével foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek felelőssége abban áll, hogy jó vagy rossz indíttatású elvekkel életre szóló étkezési szokásokat alakíthatnak ki, jó illetve rossz irányban.

Az egyik legfontosabb feladatomnak érzem a korszerű táplálkozási ismeretek megszerzését és azok gyakorlati munkám során történő alkalmazását.

Helyzeti előnyünket azaz, hogy az intézményünknek saját főzőkonyhája van, kihasználjuk arra, hogy a fogékony korosztály táplálkozási igényeit a helyes irányba formáljuk. ezzel kisebbre véve a kockázatát annak a ténynek, hogy a hibásan kialakított étkezési szokások begyakorlásra kerüljenek.

Mivel ezen táplálkozási hibák gyakran visszavezethetők valamilyen formában egy-egy kialakult betegség korai szakaszához. Pl.: Az anyatej pótló tápszer helyett előfordul a színtej adása már nyolc hónapos kortól, ami később tejcukor-érzékenységhez vezethet, de az anyák úgy gondolják, hogy a forgalomban lévő tejek már úgy is túl vannak hígítva és nehezen meggyőzhetők, hogy a gyakori hányás, híg székletürítés mind amiatt történhet, hogy az emésztés és a felszívódás nem megfelelő, mert a kisgyermekek emésztőrendszere még nem alkalmas minden összetételű és állagú élelmiszeranyagok lebontására és felszívódására.

Célunk az, hogy a kisgyermekeinkre közvetlenül, de rajtuk keresztül fiatal szüleikre is hatást gyakoroljunk. Ezen feladatok ellátásában nagy segítséget nyújt az "Otthon és bölcsődében" című könyv.

Az ebben szereplő ételreceptek egy négy tagú család, ill. tíz bölcsődés gyermek számára készültek, így nem csak a bölcsődék, hanem a családok is tudják alkalmazni.

Tapasztalataink bizonyítják, hogy a fiatal anyák fogékonyak a szakemberek által szerkesztett és a szakkönyvekben megfogalmazott tanácsok gyakorlati elfogadására, a helyes táplálkozási szokások kialakítása érdekében a gyermekorvosok, védőnők és a gondozónők segítségével.

Szülőcsoportos beszélgetések alkalmával gyakran visszatérő témaként szerepelnek a gyermek élelmezésével kapcsolatos kérdések az édesanyák részéről.

Az átadóban kifüggesztett étlapokat figyelemmel kísérik. Az új ételkínálatokat észreveszik. Véleményt kérnek a gondozónőktől, hogy hogyan fogadják gyermekeik az ételeket, de megjegyzik, hogy ők otthon több tésztafélét és kevesebb zöldet kínálnak az étkezések alkalmával, mert a főzelékeket nem szívesen fogyasztják gyermekeik.

Érdeklődésüket kihasználva megpróbáljuk a helyes konyhatechnikai eljárások alkalmazását, valamint az egészséges táplálkozási szokások kialakításának fontosságát hangsúlyozni.

Pl.: A zöldeket nem csak főzeléknek lehet elkészíteni, de lehet kínálni csőben sültnek, párolva köretnek, rakottnak, ill. levesként is, ezzel növelve a választékot.

A feltétek is nagyon sokféle alapanyagból összeállítva és különböző formában tálalva kerülhetnek a választékosabbá vált köretek mellé.

Fontos, hogy az ízek és a színek harmóniáját megismerjék, megszokják és megszeressék gyermekeink.

Mivel a hagyományosnak mondott "magyaros ételek" sok veszélyt rejtenek magukban a túlzott fűszerezettségük, valamint a nagy mennyiségű zsír felhasználásuk miatt.

A felvételi elbeszélgetésekkor a gyermekek táplálkozásával kapcsolatos kérdésekre a tapasztalatlan édesanyák bizony különböző helytelen táplálkozási szokások gyakorlásáról számolnak be.

Pl.: Pörkölt - galuskával, paprikás burgonya vagy egyéb fogások, amit az egész család együtt fogyaszt. Ezeket az ételeket már 8-12 hónapos kortól kínálják gyermekeiknek.

Nem is gondolnak arra, hogy nem helyesen cselekszenek, esetleges hibát követnek el gyermekeik ily módon való étkeztetésével.

Természetesnek veszik, hogy ha gyermekeink jó étvággyal fogyasztják el a felkínált ételt, szemmel láthatólag jól fejlődnek, akkor miért ne ehetnék az éttermekben elkészített menüket, amit éthordóban hazavisznek.

Arra nem is gondolnak, hogy a túlzott fűszerezettségük, magas zsírtartalmuk miatt és tulajdonképpen nem kisgyermekek részére összeállított ételkínálattal milyen emésztési problémát okozhatnak gyermekeiknek, ami még nem biztos, hogy most jelent komoly gondot, de nagy mértékben kihathat felnőtt korukra is.

Az édesanyák figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megkedvelt ételek ízét magunkkal hordozzuk és a kialakult szokásainkhoz felnőtt korban is ragaszkodunk, Ezért fontos a korszerű táplálkozási ismeretek elsajátítása és alkalmazása már kisgyermek korban is az egészségünk megőrzése érdekében.

Megfigyelésünk igazolja ezt. A kistipegő korosztály szívesen fogadja az új ízeket, még az óvodás csoportok tartózkodóbbak. Többszöri ismétlés után fogadják el feltétel nélkül a különböző módon elkészített zöldféleségeket, feltéteket, gyümölcsből készült tízórait, vagy a friss, nyers kerti veteményeket."

Helyes táplálkozás és táplálékkiegészítők

Engedjétek meg, hogy a gondolatot kiegészítsem még néhány sajáttal. Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerek egyen minél több zöldséget-gyümölcsöt. Fontos emellett a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, táplálékkiegészítők és vitaminok bevitele. Érdemes szakemberrel konzultálnunk, könyveket olvasnunk a témában. Mindemellett, jó, ha minél kevesebb cukrot fogyaszt a pici, mert egyszerűen megszokja és felnőtt korban bizony sok problémát okoz majd, a cukorban gazdag táplálkozás. Mindemellett jó, ha konzultálunk a gyermekorvossal, hogy milyen táplálékkiegészítők szükségesek a pici fejlődéséhez.

forrás: Győri Istvánné: A kisgyermek nem kis felnőtt