A következő témakör: szándékos emlékezés és ezen keresztül memória fejlesztés gyermekkorban:

Az óvodás gyermeknél szinte kizárólagos az önkéntelen emlékezés gyakorlata. Az iskolai tanulmányok megkezdésétől fokozatosan megjelenik a szándékos emlékezés és annak jelentősége. A pedagógusnak biztosítani kell a fokozatos átmenetet az "érdekes"-től a "szükséges"-ig.

A szándékos emlékezés előkészítése:  

kisiskolásoknál az önkéntelen emlékezés is egy eszköz a bevésés megkönnyítésére (az önkéntelen emlékezés is lehet gondolati),  

beállítódás (a tanulók figyelmét felhívni a tanulandó anyag fontosságára),  
beszédfejlesztés a mondatszerkesztés gyakorlásával),  
szókincsfejlesztés az önkéntelen emlékezés módszerével),  
tanulási technikák:
a tananyag megértése,
a lényeg kiemelése,  
a lényeges pontok kiemelése  
a részek öszzehasonlítása,  
a tanult anyag részenkénti felidézése

A mechanikus emlékezés ("magolás" - lényege az előzetes megértés nélküli bevésés) és a gondolati emlékezés (alapja, az előzetes megértés) alakulásáról a következő eredményre jutottak: a mechanikus emlékezet het éves korig, a gondolati 8 éves kortól van túlsúlyban. Az előbbi 1O éves korig, az utóbbi tovább fejlődik.

Megértés

A gondolkodás egyik megnyilvánulási formája. A megértés fajtái:  közvetlen, azonnali megértés (a sztereotíppá vált tapasztalatok alapján)  közvetett, diszkurzív megértés (a tapasztalatokból következtető, előzetes okoskodást igényel).

Domján Károly kísérletei bizonyították, hogy a kisiskolások a tanult ismereteik alapján (ha elemi szinten is) reális képet alkotnak az objektív valóságról. Az oksági összefüggések megértésének fejlődési irányai:

• A konkrét-szemléleti kauzális összefüggésektől az elvont ok-okozati összefüggések felé.

• Az egyes jelenségek közötti oksági összefüggésektől, az általánosított, törvényen alapuló összefüggések irányába. (Az alsó tagozatban ebben addig jutnak el, hogy konkrét oksági összefüggéseket általánosított törvénnyel magyaráznak.)

• A megértés a tanult törvény szűkkörű, egyirányú megértésétől halad a teljesebb, variáló okság megértése felé.

• Az oksági összefüggések megértése a téri és idöi egymásutániság felismerésétől halad a valódi ok-okozati összefüggések megértése felé.

forrás: Erdei Gabriella: Indivídum és csapatmunka

Memória fejlesztés fontossága

Egész csecsemőkortól figyeljünk oda gyermekünk testi-szellemi fejlődésére. Nagyon fontos, hogy csemeténkkel minél többet játsszunk. Ezzel elindítjuk érzékszerveinek fejlődését, és a helyes szellemi fejlődést. Ezután indulhat a kicsinél a memória fejlesztés. Kezdetben elég, ha mondókákat ismétlünk kisbabánknak, vagy egyszerűbb gyermekdalokat éneklünk neki. Hamarosan észre fogjuk venni, hogyan kap rá kicsikénk ennek ízére. Gyermekünk egyre több mondókát fog memorizálni, mely már a memória fejlesztés része.