Alzheimer-kór és táplálkozás összefüggése

Újra a táplálkozással foglalkozó könyvből szeretnék néhány ötletet megosztani. Szerintem ezt is érdemes megfogadni, ha van idős a családban. Persze előbb egy orvossal konzultáljunk, hiszen emberenként picit eltérő lehet a szükséglet.

A rossz táplálkozás hosszú távon, biztos, hogy valamilyen betegséghez vezet. Még a szakemberek is keresik az okát az Alzheimer-kór kialakulásának. Azonban gondoljunk csak bele, ha nem is kiváltó oka, de miért ne lehetne egyik tényezője a helytelen táplálkozás az Alzheimer-kór megjelenésének. Úgy gondolom, ha minden betegséget elkerülni nem is lehet, már azzal is sokat segítünk, ha betartunk néhány alapszabályt.

Íme néhány szabály, mely hasznos lehet az idős emberek életében:

Az életkor előrehaladtával az energiaigény csökken. Érdekes, hogy 65 éves kor felett általában
25 százalékkal kisebb az energiaszükséglet, mint 25 éves korban, például a lassuló anyagcsere folyamatok
vagy a csökkenő fizikai aktivitás miatt. Ennek következtében az egész napi kalóriaszükséglet
1700-2500 kcal között mozog. A túlzott energiabevitel időskorban is elhízáshoz
vezethet, ami elősegítheti egyes megbetegedések kialakulását, illetve súlyosbodását, például a
keringési betegségét, magas vérnyomásét, diabéteszét, emésztőrendszeri és mozgásszervi elváltozásokét.
Az alultápláltság, a kóros soványság szintén gyakori az idősek között, és a veszélye sem
kisebb az elhízásénál. Az életkedvüket elvesztett – leggyakrabban egyedül élő – időseknél gyakori
a beszűkült, egyoldalú, gyakran hiányos táplálkozás. Ez a szervezet legyengüléséhez, leromlásához
vezethet, ami egy egyszerű fertőzés esetén is súlyosbító tényező.

Az energia- és tápanyagszükséglet biztosításán túl, fokozott odafigyelést igényel az idős ember
megfelelő folyadékfogyasztása. A kor előrehaladtával a szomjúság érzése csökkenhet az agyi
szomjúságkeltő központ működésének lassulása miatt. A csökkent folyadékfelvétel, és a fokozott
folyadékvesztés, például lázas állapot, hasmenés, hányás, a nyári meleg növelheti a kiszáradás
veszélyét. A napi 2 liter folyadékfogyasztás mindenkinek javasolt.

A mozgásszegény életmód, a kevés folyadék- és rostfogyasztás miatt gyakori a bélrendszer
renyhesége, a székrekedés az idősek körében. Mindez megelőzhető, ha naponta többször szerepel
az étrendben teljes kiőrlésű gabonafélékből készült kenyér és pékáru, valamint nyers vagy párolt
zöldség, főzelékféle, gyümölcs. A zöldségek és a gyümölcsök friss, nyers fogyasztása azért is
fontos, mert az esetleges memóriacsökkenés kivédésében szerepet játszik a megfelelő mennyiségű
folsav-, C- és B-vitaminfogyasztás. Érdemes tudni, a vitaminok hasznosulása és raktározása az
évek múlásával csökken, ezért a bevitelükre hangsúlyt kell fektetni. Míg a fiatal szervezet körülbelül
10 napig képes B1-vitaminbevitel nélkül tünetmentesen, normálisan működni, addig az idős
ember tartalékai csupán 2 napra elegendők.

A szag- és ízérzékelés a korral általában csökken. Ennek javításában segíthet az enyhe hatású
fűszerek intenzívebb használata. A fűszerek fokozzák a nyál, az emésztőenzimek és a gyomorsav
elválasztását, a máj- és veseműködést, ezáltal segítik a rágást, a nyelést, az emésztést, a salakanyagok
kiürülését.

Temesvári Gabriella: Szép ezüstkor