A következőkben a kisgyermekek fejlődése, az érzékszervi fejlesztés lesz a téma. Az következőkben olvashatunk a látás, hallás, tájékozódás fejlődéséről.

Az első, második, harmadik osztályosok "gondolkodásának legjellemzőbb tulajdonsága a képszerűség és a konkrét szemlélethez kötöttség" Ezért az érzékelés és észlelés nagy szerepet játszik e korosztály tanulásának eredményességében. A látás és hallás terén a különbség-érzékenység mutat jelentős fejlődést, míg az abszolút érzékenység lassabban alakul. Igen szembetűnő a gyakorlás, gyakoroltatás hatása a hallás élességére vonatkozóan: a zene-tagozatos általános iskolákban a gyengébb hallású gyerekek is elérték az elvárt követelményszintet, ami számomra azt is jelenti, hogy egy átlagos általános iskola nem használja ki a hallás szenzitív fázisait.

A kisiskolások időérzékelése viszonylag lassabb fejlődést mutat. Az idővel kapcsolatos fogalmaik kialakulása is későbbre tehető. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az időérzékelés fejlődésében fontos szerepe van a hallásnak: az ingerek időbeli jellemzői - tartósságuk, tempójuk, ritmusuk alapján - a hallási analizátor segítségével tükröződnek. Arra vonatkozóan sajnos, nincsenek vizsgálati adatok, hogy a zene-tagozatos osztályok diákjai mutatnak-e az időérzékelésben pozitív eltéréseket egy nem zenei osztályhoz képest. Egy ilyen vizsgálat hasznossága mellett szól, hogy az ének-zene tagozaton tanulóknak a ritmusérzéke nagy mértékben befolyásolható. Azonban tapasztalatom szerint 1-2. osztályban a tempóval való "játék" igen nehézkes, még tanári segítséggel is. E. Meumann kísérleteiben arra a megállapításra jutott, hogy a gyerekek 8 éves korig kizárólag közepes tempóban tudják visszaidézni a taktusokat. De megállapítja azt is, hogy gyakorlással kifejleszthető a gyors és a lassú tempó reprodukálása is.

A tér észlelése is fontos összetevője a tánctanulásnak, csakúgy, mint a látás és a hallás. A gyermek hat évesen már jól tájékozódik közvetlen környezetében, de még nem általánosítja képzeteit. Viszonyításai konkrét helyhez kötöttek. - Tudja, hogy mi a "fent", "lent", "előre", "hátra", "jobb", "bal". Eltalál a néhány utcányira lévő iskolába vagy boltba. De csak akkor, ha korábbi, cselekvéssel egybekötött személyes tapasztalás az alapja. - Ezt a tájékozódási mechanizmust figyelembe kell venni a térformák tanítása során. Ugyanakkor "a téri általánosítás kialakításában nagy szerepet játszik a szemléltetés és a gyermekek cselekedtetése"

A tárgyak észlelésében a 6-8 évesek még alacsony szinten állnak: elemzési készségük hiányában megelégszenek a "hasonló"-val. Vagyis a gyenge analízis gyenge szintetizáláshoz vezet. A továbbiakban, 9-1O éves kor között fokozatosan megtanulják a tárgyak elemzését. Ennek alapja az érés és az oktatás. Az észlelés analitikusabbá válása nem általános fejlődést mutat (azokon a területeken figyelhető meg, ahol több tapasztalattal rendelkezik). Ugyanakkor nagy mértékben függ a tapasztalatszerzés mennyiségétől és minőségétől,(tanítás, tanulás, siker, érdeklődés, megtapasztalás-megfigyelés).

A megfigyelés mint szervezett észlelés e korosztálynál a tanulás alapja. A kezdetben érdeklődésen, érzelmeken alapuló észlelés a pedagógus segítségével egyre tudatosabbá és lényeglátóbbá válik. - Eleinte a megfigyelésnek szinte minden szempontját meg kell adnunk, hogy a tárgyak és jelenségek lényegét megértsék, és a gondolkodás felülkerekedjen az érzelmeken az észlelés, megfigyelés irányításában.

Úgy gondolom, hogy a tánctanulás jó eszköz a megfigyelés tudatosítására, mivel a "szemléltető eszköz", maga a testünk, s így folyamatos kapcsolat áll fenn az észlelés tárgya és a megfigyelendő jelenség, a tánc között. Ezzel eljutottunk a megfigyelés fejlesztésében nagy szerepet játszó szemléltető eszközökig.

Tehát amíg első és második osztályban az érzelmek dominálnak, és ezért valamely jelenség észlelése irányítás nélkül annak megnevezésével befejeződik, addig a harmadik, negyedik osztályosoknál az észlelés már globális jelentést hordoz. Új tárgy részletes elemzése azonban még ebben a korban is csak segítséggel vezet eredményre.

forrás: Erdei Gabriella: Indivídum és csapatmunka

Mit jelent az érzékszervi fejlesztés?

Nagyon fontos, hogy a gyermek épp érzékszervekkel rendelkezzen, de ez önmagában nem elég. A környezetéből érkező ingereket pontosan kell értelmeznie a gyermeknek. Ebben a folyamatban segít az érzékszervi fejlesztés. Tartsuk szem előtt, hogy a kisgyermekkel minél több érzékszervére ható játékot kell játszani. Ilyenek a szép, színes játékok, vagy az éneklős babák.