Az Alzheimer –kór tüneteit nem könnyű felismerni, sőt, ha erre a betegségre utaló tünetekkel találkozunk, akkor sem biztos, hogy az Alzheimer –kór áll a háttérben.

Agyunk működése során a felejtés csaknem ugyanolyan fontossággal bírhat, mint az emlékezés: felesleges lenne minden apró információmorzsát, amellyel életünk során találkozunk elraktározni és megjegyezni. Hogy agyunk mi alapján szortírozza a bejövő információkat, mi az, amit elraktároz a hosszú távú memóriában és mi az, amit nem, folyamatos vita tárgyát képezi. Nagyon sokféle tényező befolyásolhatja ezt a folyamatot, beleértve az éppen aktuális hangulatunkat, stressz-szintünket, aminket körülvevő környezetet, régi emlékeinket, benyomásainkat.

Agykutatók szerint az agy finoman változó belső szerkezete az, ami felelős az öregedés során fellépő, az emlékezőképességünkben jelentkező változásokért. Agyunk bizonyos területein fokozatosan vesztünk idegsejteket, amelyek fontos idegi jelátvivő anyagokat termelnek, és ezáltal, megborul az ezen kémiai jelátvivő anyagok közötti egyensúly. Akkor előrehaladtával az agy fehérállományában is történnek változások. A fehérállományt az idegsejtek hosszú nyúlványai alkotják. Az egymástól távol lévő idegsejtek ezeken a nyúlványokon, mint egy „telefonzsinóron” keresztül kommunikálnak egymással. Hogy ezek a változások pontosan hogyan befolyásolják az emlékezőképességet, az még nem teljesen világos ugyan, de csökkenhet például a sejtek közötti kommunikáció hatékonysága. Amivel viszont már tisztában vannak a tudósok, hogy életkorunk hatással van emlékezőképességünkre és memóriánkra, és hogy az idő előrehaladtával egyre nehezebben tanulunk meg új dolgokat. Az igazi probléma nem is az, hogy könnyebben felejtünk el dolgokat, sokkal inkább az, hogy hosszabb időbe telik elsajátítani egy-egy új ismeretet. Az emlékezőképességet vizsgáló tanulmányok kimutatták, hogy az egészséges idős emberek körülbelül harmadának nehézségei vannak a tudatos memóriával. Viszont, még a nyolcvan éves emberek egy jelentős hányada is ugyanolyan jó teljesítményt mutat egy-egy nehezebb memóriateszt esetében, mint a harminc évesek. Még egy jó hír: Ha egyszer valamit megtanultunk, az ugyanolyan hatásfokkal őrződik meg emlékezetünkben akár harminc akár nyolcvan évesek vagyunk, még ha nyolcvan évesen egy kicsit több időbe is telik megtanulni. Másképpen kifejezve, ez azt jelenti, hogy ahogyan egyre idősebbek leszünk jobban oda kell figyelnünk azokra a dolgokra, amit meg szeretnénk jegyezni. Különböző stratégiákat alkalmazhatunk annak érdekében, hogy tanulási képességünket és memóriánkat fejlesszük (lásd alább).

Romló memória vagy Alzheimer-kór?

Habár a memória romlása az egyik legkorábbi tünete az Alzheimer-kórnak és egyéb demenciáknak, mégis egyértelműen megkülönböztethető a tudósok által „öregedéssel járó memóriavesztés”-nek hívott folyamat (age-related memory loss, ARML) és a demencia (időskori elbutulás). A romló memória vagy elbutulás alapját képező agyi elváltozások és a tapasztalható tünetek egyaránt különböznek. Míg a demencia a szellemi képességek általános hanyatlásával jár együtt, addig az ARML elsődlegesen a tudatos memória csökkenésében jelentkezik. Az, hogy elfelejtjük, hol is parkoltunk az autóval, bárkivel előfordulhat, az viszont már aggodalomra adhat okot, ha azt felejtjük el, hogy hogyan is nézett ki az autónk. Az agykutatók keményen dolgoznak azon, hogy meghatározzák, hol végződik a feledékenység, és hol kezdődik az Alzheimer-kór. A kérdés azonban nagyon bonyolult. A szakértők közötti legtöbb vita agyunk öregedéséről szól. A vizsgálatok egyik fontos eredménye, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő emberek egy adott idő után sokkal kevésbé tudják megjegyezni a befogadott információkat, mint az egészséges emberek. Ez azt jelenti, hogy, még ha meg is tudnak tanulni új dolgokat, ezek nagy részét néhány óra alatt elfelejtik. Egyes tanulmányok szerint az enyhe tudati zavar (Mild Cognitive Impairment, MCI) némely beteg esetében az Alzheimer-kór egy korai stádiuma lehet. Természetesen ez nem érvényes mindenkire. Az enyhe tudati zavar a rövid távú memória ismétlődő kihagyásaival jellemezhető, és egy vagy két éven belül alakul ki. A memória jól meghatározható változásaival jellemezhető, amelyek pszichológiai tesztekkel mérhetőek. Ezek a változások kezdetben olyan enyhék lehetnek, hogy a mindennapi életvitelben nem is zavaróak. Ezért először általában a közeli hozzátartozók észlelik a betegséget. Ha magunkon vagy valakin, akit szeretünk egyértelmű memóriaváltozásokat észlelünk, vagy olyan állandósuló feledékenységet, ami már zavaró a munkavégzésben, akár otthon akár a munkahelyünkön, forduljunk orvoshoz. A stressz és a kimerültség befolyásolhatja a memóriát. Még ha enyhe kognitív zavar (MCI) is a diagnózis eredménye, akkor is lehet más oka is, mint az Alzheimer-kór. Például gyógyszerek mellékhatása vagy depresszió, szélütés, vagy mini-szélütés vagy akár fejsérülés.

Szellemileg frissnek maradni

Az Alzheimer –kór tünetei

Mivel ma még nem létezik gyógymód rá, így fontos minél hamarabb felismerni az Alzheimer –kór tüneteit, hogy a folyamat lassítható legyen. Számtalan szakkönyv foglalkozik ezzel a témával, mégsem könnyű meghatározni, hogy mi utalhat az Alzheimer –kór kialakulására, hiszen tünetei meglehetősen megtévesztőek lehetnek és igen sok esetben csak akkor válnak egyértelművé, mikor már késő. Az Alzheimer –kór elsősorban az idősek betegsége, így a feledékenység még nem feltétlenül jelenti a betegség kialakulását, de a befelé fordulás már lehet jelzés értékű a környezet számára.