A gyermek mozgásfejlődését születéstől (Király 2011: 2013.01.20.) a mozgások bonyolultsága, összetettsége alapján szakaszolhatjuk.

Ez a születéstől 6-7 éves korig tart. Jellemzője, hogy a test olyan funkciói fejlődnek, melyek alapvetőek, és a felnőttkori működések megalapozásához járulnak hozzá. Ennek során fejlődnek az idegrendszer, a szív-, vérkeringési-, a légzési rendszer, az izomrendszer, az ízületi- és csontrendszer funkció.

Lényegében ennek az időszaknak a végére minden olyan mozgásnak az alapjait megtanulja, mely alkalmassá teszi a gyermeket a bonyolultabb mozgások elsajátítására, miközben kialakulnak a test működtetéséhez szükséges funkciók is.

Tartalmi vonatkozásban azt látjuk, hogy 5 éves korra a ...

Kálcium:

az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag, hiszen a csontok tömegéből 0,75 – 1.2 kg tiszta kálcium. A kálcium 99 százaléka található a csontokban és fogakban kálcium foszfátsó formájában, fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van.

Természetes forrásai: tejtermékek, olajos magvak, kemény csapvíz, hal – főleg a szardínia – és a fehér lisztből készült ételek. Fontos szerepet játszik a csontok, fogak egészséges növekedésében, állaguk megőrzésében, néhány enzim, a normál véralvadás, idegsejtek működésében, valamint az izom-összehúzódások, szívritmus szabályozásában és a savbázis egyensúly fenntartásában.

Hiánya: gyermekeknél a ...

A mangán egy esszenciális nyomelem, emberben és állatokban egyaránt, amely elengedhetetlen a normális agyműködéshez és számos, testszerte lezajló enzimreakcióhoz, köztük a hexokináz, szuperoxid-diszmutáz és xantin-oxidáz működéséhez. A mangán és a réz egyaránt biztosíthatja az enzimreakciókhoz az erős bázisnak számító OH- ionokat, ha jelen van az enzimek aktív centrumában. Redox-reakciók lezajlása során előnyös tulajdonságuk, hogy mindkét elem ionjai többféle vegyértékű formában létezhetnek, melyek révén sok különböző enzim működéséhez tudnak hozzájárulni. A szuperoxid-diszmutázok (SOD) a reaktív oxigénfajták elleni védekező mechanizmus részei, és kimutatták, hogy a soklépéses karcinogenezis során megváltozik a ...

Az 1300-as évektől az 1600-ig tartó időszakot az európai történelemben reneszánsznak nevezzük. Későbbi korok történészei illették „újjászületés” szóval ezeket az évszázadokat, amikor valóban jelentős tudományos és művészeti felélénkülés volt tapasztalható Európában. Ennek gazdasági okait elsősorban az itáliai városfejlődésben, a kibővülő kereskedelmi kapcsolatokban, a nemzetközi útvonalak áthelyeződésében, a keleti és nyugati kultúra találkozásában vélik felfedezni a tudósok. Itália azon északi városaiban bontakozott ki a művészetek, tudományok újjászületése, amely városok korábban kimaradtak a tengeri kereskedelem áldásos hatásaiból. Firenze, Sienna, Ferrara és más városok ringatták a reneszánsznak és ...

Természetesen minden betegség okoz némi stresszt, mivel igénybe veszi a szervezet alkalmazkodási reakcióit. A stressz tehát minden betegség kifejlődésénél szerepet játszik; jó vagy rossz hatásai társulnak az adott betegség okozta specifikus változásokhoz.

A stressz segítheti a gyó­ gyulást (megemlíthetjük a sokk-kezelés különböző formáit, a fizikoterápiát és a munkaterápiát), vagy pedig súlyosbítja a betegséget aszerint, hogy a stressz-szel kapcsolatos biokémiai reakciók (például a stresszhormonok és idegi reakciók) a kóros állapot enyhülését vagy rosszabbodását okozzák.

Más művekben megtalálható e kérdések részletes tárgyalása. (Az érdeklődő és a szakember egyaránt találhat idevágó munkákat a könyv végén ...

A következő témakör: szándékos emlékezés és ezen keresztül memória fejlesztés gyermekkorban:

Az óvodás gyermeknél szinte kizárólagos az önkéntelen emlékezés gyakorlata. Az iskolai tanulmányok megkezdésétől fokozatosan megjelenik a szándékos emlékezés és annak jelentősége. A pedagógusnak biztosítani kell a fokozatos átmenetet az "érdekes"-től a "szükséges"-ig.

A szándékos emlékezés előkészítése:  

kisiskolásoknál az önkéntelen emlékezés is egy eszköz a bevésés megkönnyítésére (az önkéntelen emlékezés is lehet gondolati),  

beállítódás (a tanulók figyelmét felhívni a tanulandó anyag fontosságára),  
beszédfejlesztés a mondatszerkesztés gyakorlásával),  
szókincsfejlesztés az önkéntelen ...

A következőkben a kisgyermekek fejlődése, az érzékszervi fejlesztés lesz a téma. Az következőkben olvashatunk a látás, hallás, tájékozódás fejlődéséről.

Az első, második, harmadik osztályosok "gondolkodásának legjellemzőbb tulajdonsága a képszerűség és a konkrét szemlélethez kötöttség" Ezért az érzékelés és észlelés nagy szerepet játszik e korosztály tanulásának eredményességében. A látás és hallás terén a különbség-érzékenység mutat jelentős fejlődést, míg az abszolút érzékenység lassabban alakul. Igen szembetűnő a gyakorlás, gyakoroltatás hatása a hallás élességére vonatkozóan: a zene-tagozatos általános iskolákban a gyengébb hallású gyerekek is elérték az elvárt követelményszintet, ami ...

Az alábbi játékgyűjtemény darabjait az elmúlt évek során sok forrásból sikerült összegyűjtenem. Most csak azokat közlöm, amelyekről - már kipróbálva –bizton állíthatom: hasznos segítőim az oktatás-nevelés napi gyakorlatában az általános iskola felső tagozatán. A játékok többsége véleményem szerint az alsó tagozatosoknál is jól alkalmazható. Használja őket mindenki saját pedagógiai gyakorlatában örömmel, sikerrel.

„A háromrészes krokodil”

Cél: az együttműködés megtapasztalása, a kreativitás fejlesztése

A részvevők 3 fős csoportokká alakulnak. A kiscsoportoknak az a feladata, hogy egy állatalakot jelenítsenek meg a testükkel úgy, hogy a figura három részből álljon és mindegyik része mozogjon. Pl.: az ...

Célunk egy olyan asztmával kapcsolatos életminőség kérdőív használata volt, amely a betegség egész élethosszra vetített problémáit tárja fel. Ilyen specifikációjú kérdőívet a szakirodalomban sajnos nem találtunk, ezért alkottunk saját kérdőívet. Tudjuk, hogy nem validált kérdőív használata további kérdéseket vet fel, ám tekintve; hogy a kérdőív hiánypótló, felhasználásától nem tekintettünk el. A vizsgálatból egyértelműen úgy tűnik, hogy az asztma kevésbé befolyásolja az egész élethosszra vetített hosszú távú életminőséget, mint azt gondolnánk.

Azonban ezen eredményt magyarázhatja, hogy a vizsgált személyek több mint fele jelenleg teljesen tünetmentes, illetve magas százalékuk igen kevés tünettel ...

A csecsemő igényli, hogy már mást is kapjon az anyatejen kívül. Az étel ilyenkor kiegészíti az anyatejjel szerezhető energia és tápanyagmennyiséget, az adott életkorú gyermek szükségleteinek megfelelően. Egyes csecsemők számára hasznos lehet hat hónapos kornál későbbre tolni a szilárd táplálékok bevezetését; ha például a családban allergia fordul elő.

Bár a gyermekek mindaddig sok immunanyaghoz jutnak hozzá, amíg anyatejet kapnak, a legtöbb ellenanyagot mégis akkor kapják, amikor kizárólag szopnak. Az anyatejnek jelenleg ötvennél is több immunfaktora ismert. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket több mint négy hónapig szoptattak, – 40 százalékkal kevesebb fülfertőzésük volt, mint azoknak, akik más ...