Gondoltam folytatom az előző bejegyzést. Tekintsétek hát meg, hogy is nézett ki egy bölcsőde a  múltban. Következzen hát az előző bejegyzés folytatása:

Amint a polgármester soraiból is kitűnik, az első időszakban a szociálisan nagyon rászoruló, szegény családok gyermekei vették igénybe a bölcsődét.

A korabeli visszaemlékezésekből feltárulnak az első bölcsőde gyermekellátási tevékenységének főbb szempontjai:

Hangsúlyozottan az egészségügyi szempontok érvényesültek a gondozásban, a nevelés módszerei nagyon kezdetlegesek voltak.

Reggel minden gyermeket a gondozónők fürdettek. Egy kis ablakon keresztül adták be meztelenül a szülők a gyermekeket, a gondozónőkkel közvetlenül nem is találkoztak. A problémák megbeszélésére sem idő, sem lehetőség nem adódott. Mivel hathetes kor után kerültek be a csecsemők, a legfőbb feladatnak a higiéniás követelmények betartását, a járványok terjedésének a megakadályozását, a megelőzését tekintették. Fő szempontok közé tartozott a gyermekek tisztán tartása, a testi épségük megóvása és a táplálásuk.

Az akkori bölcsőde inkább hasonlított kórházra, mint egy mai korszerű intézményre. A csecsemők egész napjukat ágyban töltötték, de nem volt ritka, hogy másfél, két éves gyermekek is ott kerültek megőrzésre. A gondozónők szakképzetlenek voltak, majd három hónapos gyorsított tanfolyamon vettek részt. Az irányítást és a felügyeletet a városi tiszti főorvos és a fővédőnő látta el.

A bútorzat nagy zárt szekrényekből, gyermekágyakból és hatszemélyes asztalokból, székekből állt, melyeket különböző mesteremberek készítettek saját elképzelésük alapján. Minden kisgyermekre egyforma ruha került, sem a színe, sem a szabása nem tért el egymástól. A szülők nem léphettek be a szigorúan zárt intézménybe, nem győződhettek meg arról, milyen körülmények között és mivel tölti gyermekük a napjait. Mivel sok volt a fiatal csecsemő, az anyák bejártak szoptatni. Azt külön helyiségben végezhették a gondozónők felügyelete mellett, ők biztosították a tiszta köpenyt és a mellfertőtlenítőt is.

A rászorultság miatt a családok számára az alagsorban tejet osztottak.

A csecsemőkön kívül a tipegők és a két éven felüliek is meztelenül kerültek átadásra reggel is és a délutáni távozáskor is. Ez rendkívül rideg, riasztó és visszatetszést keltő volt a szülőkben és a gyermekekben egyaránt. (Van, aki a mai napig őrzi ezt a kellemetlen emléket.)

Az üzemelés során további kisebb és nagyobb átépítéssel tették a gyermekek számára korszerűbbé, otthonosabbá a bölcsődét.

1964-ben még így ír az épületről a körülményekről Dr. Szigethy Tibor városi főorvos:

"Mivel nem bölcsődének épült, a sok kis helyiség komoly problémát jelent a gyermekek elhelyezésénél.

A férőhelyek számát figyelembe véve egy gyermekre 1,9 négyzetméter alapterület jut, jelenleg a ténylegesen felvettek számához viszonyítva ez az alapterület csak 1,3 négyzetméter.

A földszinti fürdőhelyiséget egyaránt használja a személyzet a gyermekek is....

Az emeleten a fektető és fürdető helyiség egybe van....

A játék nagyon kevés. Ez adódik egyrészt az alacsony költségvetési keretből, másrészt a játékok drágaságából és rossz minőségéből."

A következő években egy lelkes vezetőnő vette kezébe a bölcsőde sorsát és egy egész sor átépítést eszközölt.

Az apró termeket összenyitották, az emeleti részhez teraszt építettek. Lemosható pasztellszínű lemezekkel borították a termek falának lábazatát, a gyermekek által elérhető magasságig.

A több kis szobából négy csoportszobát alakítottak ki, egy a csecsemő, egy a tipegő és kettő a nagycsoportos gyermekek gondozását szolgálta. (1969 novemberétől én is az intézet dolgozója voltam 17 éven keresztül.

A 70-es évek végén a földszinten és az emeleten is korszerű fürdőszoba létesült a gyermekek számára.

A bútorok is nagyon megváltoztak az évek során, először a rácsos ágyak kerültek ki a nagyobb gyermekek termeiből és összecsukható fektetők jelentek meg helyettük. Ezzel ugrásszerűen megnőtt a játszóterület.

A csecsemők altatására szolgáló ágyak is egyre kisebbek lettek, ébrenlétük idejére hempergőkkel látták el őket. A hempergő először kicsi egyszemélyes volt, csak 1983-ban kapott a bölcsőde 2x3-as, korszerű, árnyékoló ponyvával ellátott kerti hempergőt.

Lassan az összes bútort a gyermekek méreteinek megfelelő, az OMKER által forgalmazott berendezési tárgyra cserélték.

Színesedtek a ruhák, gyermekméretűvé váltak a poharak, tányérok, kanalak. Terítők kerültek az asztalokra, szőnyegek a padozatra, dísztárgyak a falakra. Otthonossá vált az amúgy is kicsi, családias jellegű épület.

A tárgyi feltételek megváltozását a bölcsődében folyó munka minőségi változása követte.

Nagy utat tettek meg a bölcsőde szakemberei a gyermekmegőrzéstől a gondozás, nevelés egységéig.

A gondozás még a 60-as évek végén, 70-es évek elején is futószalagszerűen folyt. Pl.: az egyik gondozónő bilire ültette, a másik mosdatta, a harmadik törölte, fésülte a kis helyiségben összezsúfolt gyermekeket stb....

A napnak ezeket a kínos félóráit küszöbölte ki a folyamatos napirend és a saját gyermek rendszer bevezetése. Ez először sok ellenzőre talált, de a 80-as évek elejére megvalósult.

Mi (akkor még fiatal) gondozónők nagy örömmel fogadtuk a fokozatos beszoktatás bevezetését a nyitott bölcsőde elvét és később a szülővel történő beszoktatást is.

Ezek a lépések nagyban elősegítették munkánk hatékonyságát és szakmai tudásunk szélesebb körű megbecsülését, elismerését is.

A kis alapterület miatt a férőhelyek száma mindvégig 35 maradt. A dolgozók létszáma az idők folyamán 13-ra emelkedett. A függetlenített vezetőnő mellett 6 szakképzett gondozónő látta el a gyermekeket. Munkájukat 6 technikai dolgozó segítette.

1982-ben: "A városért végzett kiemelkedő társadalmi munkája elismeréséül az I. sz. Május 1. Téri bölcsőde kollektívája oklevelet kapott." Balázs Katalin ennek kapcsán ezt írta az intézményről:

Az új bölcsődék építése és a születési szám csökkenése miatt 1986 októberétől a Városi Tanács ennek a bölcsődének a működését megszüntette.

Jelenleg értelmi fogyatékos napköz-otthonként használják az épületet.

Jó érzés felidézni a múltat, visszatekinteni a régi, első bölcsőde működésére és élni a 'mát', tudni, hogy milyen nagy utat tettünk meg azóta.
A bölcsődék létjogosultsága napjainkban

Bár intézményünkben nem látni rongyos, éhségtől sovány gyermekeket, de a mai nehéz gazdasági helyzet és a létbizonytalanság miatt egyre több és több gyermeket iratnak be hozzánk.

A beíratott gyermekeket tekintve a bölcsődék kihasználtsága 120-140 %-os városszerte.

Pataki Sándorné: Visszatekintés a múltba - Módszertani bölcsőde

Korunk bölcsődéje

Azért manapság modernebb felszereléssel vannak ellátva a bölcsődék. Itt a gyerekek az életkor szerint vannak ellátva. Ugye más szükséget diktál az egy-két és a két-három éves életkor. A modern bölcsőde már számos érdekes fejlesztő játékkal fel van szerelve, ráadásul minden napra kínál valamilyen elfoglaltságot, programot. Akár baba-angolra is járathatjuk picikénket, ahol a sok gyermek életkor szerint kap játékos oktatást.