A mozgásfejlesztés fontossága

A mozgásfejlesztés fontossága vitathatatlan, ám annak hiánya beláthatatlan következményekkel járhat. Gondoljunk csak bele, ha nem figyelünk oda kellőképpen gyermekünk koordinált mozgásának fejlődésére, az akár egész életére kiható, mozgáskoordinációs problémákat is vonhat maga után.

Végső soron az iskoláskort megelőzően, 5-7 éves korra a nagy mozgások végrehajtásában szükséges a gyermek megfelelő fejlődése, mert ez lehet az alapja a finommozgások fejlődésének. Farmosi szerint: „a finomabb szem–kéz koordináció, amelyre például a tárgykezelés épül, csak a már meglévő „durvább” szem– test koordináció bázisán jöhet létre”. A felsorolt mozgásformák „tehát előfeltételét képezik a finomabb motoros mintázatok kiépülésének”.

A funkcionális mozgásformák megfelelő elsajátításán és biztonságos végrehajtásán keresztül vezet az út az iskolaérettséget minősítő mozgásfejlettségig. Az 5 éves korhoz –az iskolaérettség megállapítása érdekében –kínálkozik annak megbecsülése, hogy a gyermek mozgásfejlettsége megfelel-e az iskolaérettség követelményének. A hagyományos iskolaérettségi vizsgálatok helyett ajánlja Lakatos az általa kidolgozott állapot-és mozgásvizsgáló tesztet. Véleménye szerint a mozgásfejlettség szoros összefüggésben van a mentális érettséggel. Azért fontos az 5 éves korig történő alapos mozgásfejlesztés biztosítása, mert eddig az időszakik az általa eredményezett fejlődés funkcionális jellegű. Ez azt jelenti, hogy továbbfejlődnek a szükséges szervi (idegrendszer, izomrendszer, szív, tüdő, vérkeringés) funkciók, így a gyermekek alkalmassá válnak a fontos, az emberre jellemző alapkészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás stb.) elsajátítására. Marton Dévény és munkatársai szerint „valóban az idegrendszer ontogenetilailag teljes beérése szükséges a legemberibb funkció, a beszéd, az írás, az olvasás tökéletességéhez. Az idegrendszer ontogenetikai beérése pedig a humán mozgásminták egymásutánjában és egymásra épülésében történik (pl. kúszás–mászás–járás) vagy egymásmellettiségében (pl. földön csúszás–ülés), és ez a mozgássor a szenzoros éréssel együtt adja azt a szenzomotoros idegrendszerei fejlődési sort, melynek koronájaként megjelenik a beszéd, az írás és az olvasás készsége. ”Ezzel egyidejűleg a külső hatásoktól függően fejlődnek azok a szabályozási funkciók, melyek a mozgásvégrehajtás szervezéséért felelősek és az egyre bonyolultabb mozgások elsajátítását teszik lehetővé. Különösen fontos funkciók –a mozgások szervezésében jelentősek –fejlődnek ebben a korban, mint egyensúlyérzék, a szem–kéz koordináció, a térérzékelés, az irány-és iramérzékelés, tempóérzék stb. Ezek a funkciók a gondolkodás fejlődésével is kapcsolatban vannak. A lemaradásban lévő gyermekeknél az időben elkezdett mozgásterápiával lényegében csökkenthető a probléma súlyossága, esetenként tünetmentessé tehető a gyermek, hiszen e módszereknek a jelentősége éppen ebben rejlik. A sikeres terápiát követően bekövetkezhet az eredetileg elvárható személyiségfejlődés. Ennek kapcsán feltétlenül külön meg kell említeni Porkolábné Balogh Katalin nevét, aki munkásságával Magyarországon megalapozta ezt a fejlesztést és az általa alakított iskola képviselői és más szerzők is e terápiát napjainkra magas szintre fejlesztették. Hozzá kell tennünk, ha az intenzív mozgásterápia a problémás gyermekek fejlesztésében eredményesen használható, akkor ebben a még szenzitív időszakban minden gyermek fejlesztésében fontos. Vázlatos áttekintés a mozgásterápiákról Lakatos szerint „A 6 éves kor alatti probléma felismerés és a minél korábbi célirányos és komplex módon összehangolt fejlesztés alkalmazása a másság tüneteit csökkenteni tudja, a hiányosságok feldolgozása pedig a mai gyermekek egyre nagyobb terhelésénél az akadályok sikeres vételének lehetőségét teremti meg.” Többek között a fenti problémák kezelésére, utólagos rehabilitációjára, a teljesség igénye nélkül néhány már működő –a mozgásfejlesztést kiemelten kezelő –eljárást mutatunk be.

Dévény-módszer (Dévény-féle speciális manuális technika, gimnasztikamódszer (DSGM)): A Dévény-módszer jelentőségét az adja, hogy a korai életkorban megkezdett kezelésekkel gyógyítani tudja a felismert kórképeket.  Gyógyítani, mert visszaadja a normál mozgást és mozgásfejlődést. Egyedi eljárást alkalmaz, mellyel direkt hat az idegrendszerre, illetve helyreállítja az izmok és inak kóros állapotát. A fejlesztés korai megkezdésének szükségességét a születés után még jó ideig rendelkezésre álló tartalék agysejtekkel magyarázza.

Alapozó terápia: „Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (motoszenzoros típusú), az idegrendszert fejlesztő terápia, melynek során a gyermekeknél újra indítják az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer» belökve «az agy fejlődésbeli lehetőségét, mely a gyermeket a terápia során magas fokú mozgásügyességig juttatja el.” A Katona-módszer fő feladata az idegrendszeri károsodással születettek korai differenciáldiagnózisa és korai neuroterápiája. Katona Ferenc professzor kimondja, hogy az emberi, anyanyelvi kommunikáció kifejlődése csak akkor lesz problémátlan, ha a gyermek gond nélkül végigmegy a kizárólagosan emberi mozgás-, érzékszervi fejlődési soron: helyzetváltoztatás–kúszás, felegyenesedés–mászás és helyváltoztatás–járás. Ha a problémás gyermekeknél még egyszer beindítjuk az idegrendszer érési folyamatát, akkor mozgás–beszéd–olvasás–írásbeli hiányosságaik kifejezetten javulnak és eredményesebb fejlettségi állapot érhető el. A Vojta-féle módszer diagnosztikai és terápiás rendszer, amelyet Václav Vojta cseh gyermekneurológus fejlesztett ki. Ennek a terápiának az a kiindulópontja, hogy a központi idegrendszerben genetikailag kódolva vannak a mozgásminták. Vojta megértette az emberi mozgás és testtartás neurológiai és fiziológiai alapját, s terápiája közvetlenül a mozgást és tartást irányító agyi folyamatokba avatkozik be. Véleménye szerint az emberi
Mozgás automatikus, mindig egy meghatározott testtartásból indul ki és végződik és ezt nem tanulással sajátítjuk el, hanem a megfelelő fejlettségi szinten „bekapcsolódik”.

Király Tibor –Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban

Mozgásfejlesztés mosolyogva

A mozgásfejlesztés kifejezés elsőre talán ijesztően hathat, ám nem kell ettől megriadnunk. Minden gyermek számára fontos a mozgásfejlesztés, a játékban, táncban és a fizikai mozgással járó tevékenységekben pedig örömüket lelkik. Szerencsére ma már a kettő könnyen összekapcsolható: sok mozgásfejlesztés táncban vagy könnyű és a gyermekek számára mókás fizikai mozgásokban nyilvánul meg, így játszva segíthetjük fejlődésüket.