Az 1300-as évektől az 1600-ig tartó időszakot az európai történelemben reneszánsznak nevezzük. Későbbi korok történészei illették „újjászületés” szóval ezeket az évszázadokat, amikor valóban jelentős tudományos és művészeti felélénkülés volt tapasztalható Európában. Ennek gazdasági okait elsősorban az itáliai városfejlődésben, a kibővülő kereskedelmi kapcsolatokban, a nemzetközi útvonalak áthelyeződésében, a keleti és nyugati kultúra találkozásában vélik felfedezni a tudósok. Itália azon északi városaiban bontakozott ki a művészetek, tudományok újjászületése, amely városok korábban kimaradtak a tengeri kereskedelem áldásos hatásaiból. Firenze, Sienna, Ferrara és más városok ringatták a reneszánsznak és szellemi áramlatának, a humanizmusnak bölcsőjét. E városok polgársága pénzgazdálkodása nyomán jelentős gazdasági hatalomra tett szert. A történészek kutatásai alapján elmondható, hogy az egyéniség került a középpontba. Újra felelevenítették az ókori Athén embereszményét. 1453 után (Konstantinápoly eleste) számos görög tudós került Itálián át Európába, akik magukkal hozták legértékesebbnek tartott kézirataikat is. Fellendült a görög nyelv tanulása, a görög kulturális örökség tanulmányozása, s mindez újabb lökést adott az iskolaügy fejlődésének is. A sokoldalúan képzett, harmonikus ember („uomo universale”) kialakítása volt a reneszánsz korszak nevelési célja.

A 15. század közepének másik jelentős mozzanata volt a könyvnyomtatás európai feltalálása. A könyvnyomtatás feltalálásának időpontja nem véletlen. A középkori egyetemek másolói is folytonosan keresték a könyvek gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb előállításának módját, és Gutenberg is valószínűleg a sokasodó iskolák, az egyre több tanulni vágyó fiatalember igényei miatt kísérletezgetett. A könyvnyomtatáshoz a vásárlói igényeken kívül tőkebefektetésre is szükség volt, ez pedig Európa nyugati országaiban a 15. század végén nem jelentett problémát. A 15-16. század fordulóját feltétlenül az ismeretszerzési szokások megváltozásának kiindulópontjaként kell kiemelnünk. Az olvasási szokások megváltozása, a bővülő könyvkínálat a nevelés és oktatás új módszereit vonta maga után. A tanuló ember, aki ettől fogva magában olvasott és lehetősége nyílott arra, hogy életében sokkal több könyvet olvasson el, mint korábban, nem szorult már annyira tanárai magyarázataira, mint azelőtt.

A 14-15. században Itáliában és más európai területeken is a kor legnevesebb gondolkodói írtak pedagógiai tárgyú műveket, és végeztek gyakorlati nevelő munkát is. E művek középpontjában ugyan a vallásos szellemű ember kiművelése állt, de egészen más tartalmakkal és módszerekkel képzelték el az ifjak tanítását, mint a korábbi századokban. Az embert, mint a természet részét, a körülötte levő környezet megismerésére ösztönözték. A földrajz, a csillagászati megfigyelések és a történelem(honismeret) előkelő helyre kerültek a tantárgyak sorában. Fontossá vált az emberi érzelmek kifejezése, így az irodalom, a költészet és a képzőművészetek is bőkezű pártfogókra találtak. A kor embere próbált személyes dicsőséget elérni; nem a közösség névtelen tagja, hanem kiemelkedő személyiség kívánt lenni. Ennek érdekében a nevelés sokrétű testi-lelki-szellemi képzést jelentett, természetesen főként a felső és középrétegek gyermekei esetében. Castiglione az „Il Cortegiano” (Az udvari ember)című művében kora kissé modoros, főúri udvarokban szokásos férfi és nőideálját és nevelési teendőit mutatta be. Az úri nevelés kapcsán kiemelhető még Feltre neve, aki iskolájában, a Casa giocosá-ban bensőséges, szeretetteljes viszonyt alakított ki diákjaival.

Kéri Katalin: Neveléstörténeti vázlatok

Olvasás régen és most

Láthatjuk, hogy a reneszánsz korban mennyire fontossá vált a könyvnyomtatás és az olvasás. Az ifjak egyetemeken sajátíthatták el a nagyfokú tudást az olvasás segítségével. Egyre több könyvet nyomtattak, így egyre többen tanultak meg írni és olvasni, hiszen így jutott el hozzájuk az óhajtott tudás.

Manapság hajlamosak vagyunk túlzottan egyszerűnek titulálni az olvasást. Pedig a kisgyereket rengeteg impulzus éri, és sokszor annyira nem tudnak egy dologra fókuszálni, hogy az írást-olvasás is hatalmas nehézséget jelent számukra. Figyeljünk oda csemeténkre, és ha problémát érzékelünk fejlődésében, kérjük ki szakember segítségét. Ilyenek: alacsony szókincs, figyelemprobléma, szótagolási nehézségek, jobb és baloldal elkülönítési problémák.

Ilyen esetben látogassunk meg egy fejlesztő szakembert. Hiszen az olvasás megtanulása a belépő a nagyvilágba. Ha ezzel problémák vannak, minden egyéb tanulnivalóval is lesznek.